A Guns N’ Roses új albumát hallgatom

17 év szünet után jelent meg a Chinese Democracy. Info a Hangtárnoknál.

Az első kettő szám igen érdekes, techno metál.

A 3-4 már felismerhetőb, “gunszenrózeszes”.

5. Technopoprock, trendi szájberzene.

6. Középtempós, elszállós; vonósokkal a háttérben – de annyira nem fogott meg.

7. Lelasultunk, megnyugodtunk méginkább. Zongora, bontogatott gitár, dallamok – mintha egy szolidabb Bon Jovi nótát hallanék – de a bridge / refrén nem olyan jó ;o). Hosszú, instrumentális középrész. A végén még “nánáná” is van. Jajj!

8. Vissza a döngöléshez, klasszikus stílusban. De kicsit marad a “szájber fíling”.

9. Pliplili, blugyblugyblugy. Ballada tempó, mélázgatás.

10. Ismét pörgés. Rohanós verzék, beállós refrén.

11. Tempóváltogatós, igazi gnr hangulatú nóta, modern stílusban.

12. Megint lassabban, mélázgatva, vonósokkal díszítgetve. Pici Queensrÿche
hangulat, aztán meg hangosbeszélő és dörmögő beszélget egymással.

13. Egy szál zongora és ének az elején. Lassan jönnek a vonósok, kürt, fuvola, borongós gitár, víjjogós szóló a vonósok felett: rock ballada. De a November Rain színvonalát nem éri el.

14. Középtempós, döngölős, ellszállós dal maradt a végére.

Összefoglalva: korrekt de nem korszakalkotó munka. Alaposan kidolgozott számok, szépen hangszerelve, de nem volt köztük olyan, amit még sokszor meghallgatnék (mint mondjuk a legutóbbiak közül a You Could Be Mine, vagy a fent említett November Rain). Ennyi.

Summary: Short impressions about the new album of Guns N’ Roses.